2026. március 7-én (szombaton) reggeli indulunk Szegedről, a Pláza parkolóból. A délelőtt folyamán érkezünk meg a volt Wenckheim-palotához, amelyet gróf Wenckheim Frigyes építtetett 1886–1889 között Meinig Artúr német származású építész tervei alapján. A palota a Wenckheim család pesti rezidenciájaként szolgált, és a korszak arisztokratikus ízlését, valamint a megrendelő gazdagságát tükrözte. A kastély falai között közel száz éve már könyvtár működik, az intézmény 1952-ben felvette a Szabó Ervin nevet. A könyvtár (kastély) termeinek bejárása után a közeli Festetics-palotához sétálunk. Útközben felkeressük a magyar történelem egyik híres pesti helyszínét a Magyar Nemzeti Múzeumot. Itt szavalta el Petőfi Sándor a forradalom örök dalát a Nemzeti dal 1848. március 15-én. A klasszicista épület lépcsőin megemlékezünk a híres múltról és múzeum építéstörténetéről. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. Megtekintjük az állandó kiállításokat és a múzeum legbecsesebb műtárgyát, a közel 1000 éves, aranyhímzéses selyempalást, melyet a magyar uralkodók viseltek koronázásuk alkalmával. Ezután a Festetics-palota következik, amely a Pollack Mihály tér palotasorának egyik ékköve, Ybl Miklós városi palotaépítészetének kiemelkedő példája. A híres Festetics család a 19. században az ország egyik legjelentősebb arisztokrata famíliája volt és a palotát a család pesti rezidenciájának szánták, hiszen fő birtokuk Keszthelyen volt (Festetics-kastély). Az elegáns termek megtekintése után átkelünk a Dunán és a budai oldalon folytatjuk felfedező utunkat. A nap zárásaként a Duna-parti Várkert Bazárba látogatunk el. Az épületegyüttest 1875 és 1883 között építették Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban, mint egy reprezentatív kertzáró épületet a Várhegy oldalán. Eredeti célja részben esztétikai volt: lezárni a királyi kerteket, a Duna felé néző látványt szabályozni, és építészeti összhangot teremteni a budai oldal és a dunai panoráma között. Funkciója kezdetben kereskedelmi jellegű volt (bazársorok, üzletek), később műtermeknek, kiállítótermeknek és iskoláknak adott otthont. A Várkert Bazár ma kulturális központként működik: kiállítótér, művészeti terek, előadótermek, rendezvények, szabadtéri programok vannak benne. A kert és a neoreneszánsz kertépítészeti rész is nyitva áll a látogatók előtt.
Akciós ár: 16.900 Ft/fő, amely tartalmazza az útiköltséget és idegenvezető díját!
Előfoglalási akció február 15-ig érvényes!
A részvételi díj nem tartalmazza a belépőket, a helyi vezetők díját, az audio guide-ot és az utasbiztosítást.
Belépődíjak: